91 éves korában elhunyt Bartusz György szobrász, festő, grafikus és akcióművész

Bartusz György a közép-európai avantgárd meghatározó alakja 2025. szeptember 25-én hunyt el Kassán. 1933-ban Kéménden (Kamenín, Szlovákia) született. 

1950–1954 között a prágai Iparművészeti Középiskolában, majd 1954–1958 között a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult Josef Wagner és Jan Kavan tanítványaként. 1958–1961 között a Prágai Képzőművészeti Akadémián képezte magát tovább, ahol Karel Pokorný és Karel Hladík voltak a mesterei. 

Tanulmányait követően Kassán telepedett le. 1962–1963 között a Kelet-szlovákiai Vasmű képzőművészeti arculatának kialakításán dolgozott, és egyik fő szervezője volt a kassai Nemzetközi Vas-szimpóziumoknak. Az 1960-as években monumentális fémplasztikákat készített (pl. Korompai felkelés emlékműve, 1963–71; Kapu 1966; Nemzedékek 1967; Göncölszekér csillagkép, 1968; stb.).

Ezekben az években meghatározó szereplője lett a csehszlovákiai ellenzéki művészeti szcénának. 1973-tól az elsők között alkalmazott számítógépes tervezést a szobrászatban, például a Kozmikus fejek című sorozatában. Az 1980-as évek elején indult életművének egyik meghatározó korszaka: az idő és az alkotás összefüggésére épülő akciók és performanszok sorozata. Ezek közé tartozik A tégla elmozdulása a gravitációs erő hatására (Posun tehly silou gravitácie, 1980), az időben limitált gesztusművészet egyedülálló darabjai, mint az Időben limitált festmények (Časovolimitové malby, 1984) és a 20 perc alatt készült festmény (Maľba za 20 sekúnd, 1987). 

Tagja volt a Szlovák Képzőművészek Szövetségének és a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Egyesületének is. 1990-ben demonstratívan visszaadta az Érdemes Művész kitüntetést.

A rendszerváltás után jelentős szerepet vállalt a pozsonyi és kassai művészeti oktatás megújításában. A Kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karán kezdeményezte a Képzőművészeti és Intermédia Tanszék létrehozását, míg a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán megalapította a Szabad Kreativitás műtermet, amely a multimédiás művészetnek biztosított teret. 1992-ben a prágai Képzőművészeti Akadémia professzorá nevezte ki.

1996-ban alapító tagja volt a Nemzetközi Fényszimpozium Társaságnak, és a Kepes Társaság tagjaként rendszeresen részt vett a fényszimpozionokon. 1999-ben a szlovák pavilon kiállító művésze volt a Velencei Biennálén. Ugyanebben az évben a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Szabadművészetek Tanszékének vezetője lett, és ettől kezdve ismét Kassán alkotott és tanított. Pályája során sok tehetséges fiatal művészt nevelt.

Köztéri alkotásai megtalálhatók többek között Komáromban, Kassán, Korompán és Mezőlaborcban – legismertebbek közé tartozik Andy Warhol mezőlaborci szobra és Jakoby Gyula kassai emlékműve. Művei szerepelnek a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Kassák Lajos Múzeum gyűjteményében is.

Munkásságát számos díjjal ismerték el. 2003-ban a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét, 2004-ben a Munkácsy Mihály-díjat vehette át, 2024-ben pedig Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől a Ľudovít Štúr Érdemrend II. fokozatát kapta. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett. Életművének jelentőségét a Magyar Művészeti Akadémia 2023-ban megjelent monográfiája is hangsúlyozza, amelyet Szabó Lilla művészettörténész írt.

Bartusz György egyszerre volt szobrász, akcióművész, tanár és kísérletező alkotó, aki a magyar, szlovák és cseh művészet közös metszéspontjában dolgozva generációk számára teremtett új gondolkodási és alkotási kereteket.

Borítókép: Forrás: a Magyar Művészeti Akadémia Facebook oldala